Önazonosság, légy hiteles, légy önmagad! Az elmúlt években szinte divatszavakká váltak, de mi a jelentésük és miért érdekesek egy fejvadász számára? A munkaerőpiac változásai már havonta is érezhetőek, a sajtó érdekességei, néha extrémitása hatással van mindnyájunkra. Egy dolog nem változhat, a szakértelem, az igényesség, az összhang, – vagyis a hitelesség!
Ideális esetben saját magunk készítjük el önéletrajzunkat, bemutatkozónkat és mi, magunk küldjük el az elkészült anyagot, mert akarunk valamit. Továbblépni, fejlődni, új kihívást megélni, bizonyítani, vagy egyszerűen csak felkelteni az érdeklődést mindarra, akik és amilyenek vagyunk, amit és ahogyan tudunk.
Tapasztalataim nem minden esetben találkoznak a leírt ideális és elvárt helyzettel. A mai napig döbbenten szembesülök azzal, amikor valaki a párja, vagy ki tudja, kije elektronikus levélfiókjából küldi bemutatkozó jelentkezését. Ennél már csak az érdekesebb, amikor a szülő keresi gyermeke „álmai lehetőségét”… – na de kinek az álmát, ugye? Kínos és azonnali valós, vagy feltételezett következtetéseket vonzanak az ilyen esetek és semmiképp sem segítik az önazonosság, hitelesség benyomását.
Ma már azt gondolom mindenkitől elvárható, hogy legyen saját e-mail fiókja, ahonnan saját maga bonyolíthatja magán és hivatalos levelezését. Vigyázzunk, a kettőt viszont ne keverjük! Komolytalan és nevetséges, amikor különböző becenevekre kiállított e-mail címekről jönnek jelentkezések, sőt egyenesen kínos, amikor valószínűsíthetően a társkereső profiljának megfelelő igéző szavakra emlékeztető címről fut be az önéletrajz. Erős IT védelmi rendszereket alkalmazó cégeknél az ilyen bejövő levelek garantáltan a SPAM ládában landolnak.
Sem a hitelességet, sem az értékelő bizalmát nem erősíti, ha minden fontos évszám hiányzik az önéletrajzból. Nem könnyű, a mai önéletrajz küllemét és terjedelmét illető trendeknek sem megfelelni. Ha valakinél a kompetencia felsorolás majdnem az egész oldalt kitölti, de a munkaviszonyait pár mondatban foglalja össze, az nem kelti a hitelesen és figyelmesen összeállított anyag érzetét. Bármilyen trend, szempont szerint állítjuk össze önéletrajzunkat, mindig tartsuk szem előtt, hogy az saját magunk, karrierünk, pályánk lenyomata, egy szakmai névjegy. Éppen ezért fontos, hogy abban minden lépés felismerhető és megfelelően bemutatott legyen kronológiai sorrendben (végzettség, nyelvtudás és annak szintje, az egyes munkakörök, tapasztalatok).
Sajnos egyre többször tapasztalom, hogy a meghirdetett, vagy honlapunkon elérhető pozíciókra olyan jelentkezések is érkeznek, amelyeknek kevés, vagy egyáltalán semmi relevanciájuk az elvárásokhoz képest. A jelentkezőt minősíti, nem hogy hiteles nem lesz, komolytalan és az önismeret hiányáról tesz bizonyosságot.
A fejvadászok munkájában az önismeret nagyon sokszor viszonyítási pont, alapvetés. Sokan nincsenek ennek fontosságával tisztában, pedig az a bizonyos első benyomás, amit kialakítunk, önmagunkról, az pont ezekből épül fel! Mire lehet számítani egy olyan jelölttől, aki vagy nem olvasta el, hogy mire jelentkezik, vagy ami még szomorúbb, elolvasta és úgy gondolta, hogy annak ellenére, hogy sem tapasztalattal, sem az elvárt tudással nem rendelkezik az adott feladathoz, mégis megpróbálja. Hitelesnek lenni nagyon egyszerű, ha az ember tisztában van a képességeivel és a tapasztalataiból szerzett készségeivel.